Porlasztó (Jikov)

Egy kis porlasztó működési elmélet:

A belsőégésű motor helyes működéséhez 1:16 arányú benzin/levegő keveréket kell a porlasztónak folyamatosan, és minden fordulatszám tartományban előállítania.
Ez a Bernoulli törvénye alapján nem is olyan egyszerű,hiszen az áramló gázoknak energiájuk van. Az áramló gáz összenergiáját sebessége, nyomása és helyzeti energiája adja. A különböző keresztmetszetekben áramló gáz összenergiája állandó. Ha eltekintünk a helyzeti energiától, azaz vízszintes áramlásokat nézünk, akkor az energia megmaradásának elve értelmében (energia nem vész el, csak átalakul) ez csak úgy lehetséges, ha a csökkenő keresztmetszetnél az áramló levegő sebessége nő, nyomása ugyanakkor csökken. Ahol pedig sebessége csökken, ott a nyomása nő.

Alkalmazva a Jikov porlasztónkra ezt a törvényt nézzük meg annak a működését:
A motor fordulatszámát a beszívott benzin/levegő keverék mennyiségével szabályozzuk. Ezt a feladatot egy hengeres tolattyú (súber) látja el,amely a gázmarkolat állásának megfelelően a szívócső tengelyére merőlegesen mozogva változtatja annak a keresztmetszetét. Ebbe a változó keresztmetszetű szívótorokba csatlakozik be a keverőcső, amelyen keresztül benzin keveredik a nagy sebességgel áramló levegőbe. Azonban ezt a beáramló benzin mennyiséget szabályozni kell.
Miért is? Itt jön a képbe a fent említett fizikai törvény: a Bernoulli törvénye, amely szerint az áramló levegő nyomáscsökkenést okoz, tehát mintegy „kiszippantja” a benzint a keverőcsőből (és apró cseppenként magával ragadva keveredik azzal amíg eljut a motorba). Igen ám,de ez a fizikai törvény azt is kimondja,hogy ha a keresztmetszetet csökkentjük, akkor a levegő áramlási sebessége megnő. Nagyobb áramlási sebesség pedig nagyobb nyomáscsökkenéssel jár, tehát több benzint szippantana a keverőcsőből,ha azt nem szabályoznánk a súbertűvel. A súbertű a súberrel együtt mozog és belenyúlik a keverőcsőbe. A kúpos kiképzése révén minnél mélyebben nyúlik bele a keverőcsőbe,annál nagyobb keresztmetszetet takar ki belőle, leszűkiti azt,ezáltal kevesebb benzin tud áramlani a szívótorok irányába.

A Jikov működése tehát nagyvonalaban:

• Teljes gáz állásnál a súber teljesen kiemelkedik a szívócsőből,teljes keresztmetszetet engedve ezáltal a levegőnek. A vele együtt mozgó súbertű szinte teljesen kiemelkedik a keverőcsőből,ezért a benzin szabadon áramolhat,az átfolyó mennyiséget csak a főfúvóka mérete szabályozza.
• Részterhelésnél, ahogy a súber csökkenti a szívótorokban a keresztmetszetet, úgy a kúpos súbertű mélyebbre nyúlva szűkíti a benzin beáramlás keresztmetszetét, megakadályozván túldúsulást.

Hozzávetőleg tehát ennyit kell megérteni ahhoz, hogy az ember bizonyos hibajelenségek esetén már logikus következtetéseket tudjon levonni,és ne csak vaktában tekergesse a beállítócsavarokat.
Említhetném még az alapjárati rendszert,de ez a porlasztó fő működési elvének megértése szempontjából most csak másodlagos.

Benzinszint:

A benzinszint pontos beállítása alapvető jelentőségű az előállított benzin/levegő keverési arányt illetően.Könnyen belátható, hogy minnél kisebb a benzinszint, annál „mélyebbről” kell -úgymond- felszippantania az áramló levegőnek a benzint, így kevesebbet tud magával ragadni, ezáltal szegényedik benzinben a keverék.
A babetták Jikov porlasztójának az esetében az a legnagyobb probléma,hogy nincs gyárilag egy jelölés, vagy egy méret megadva,egyszerűen nincs mihez beállítani az úszó helyzetét, vagy bármi mást ami egy konkrét (és persze jó) benzinszintet eredményezne. A gyár ugyan javasol egy körmönfont, plexiből készíthető és a közlekedőedény elvén működő szerkezetet. Ezzel az a gond, hogy ezt az úszóház aljára kellene felcsavarni, viszont a porlasztók java részén ez a leeresztőcsavar nem is létezik…
Maradnak tehát az általános gépészeti rendezőelvek. Ezek szerint akkor nem tévedünk nagyot a benzinszinttel,ha az a szívótorok alatt 2-3 mm-re van.
Ez azonban a Jikovnál nem lehetséges, mert akkor a segédlevegő csatornán ömlene a benzin. A helyes benzinszint tehát a Jikov esetében éppen a segédlevegő csatorna alatt van, ami a keverőcső tetejétől mérve 7 mm, ahogy a képen is látható. (1. kép)

 

 

 

 

 

 

 

A beállításhoz levett úszóházzal fordítsuk meg a porlasztót és az úszó „gömbök”-nek egy síkban kell lenniük a főfúvóka alatti fúvókatartó síkjával. Ha ezt elérjük, akkor körülbelül meg is van, már csak finomítani kell, ha kell egyáltalán. Ezt a menetpróbák döntik el.
A fenti beállítás csak akkor működik, ha az úszók merőlegesen állnak, és nincs rajtuk horpadás. (2. kép)

Végezetül fontos megemlíteni, hogy az egyszer jól beállított benzinszint nem állítódik el. Egyszerűen magától nem hajlik el az úszó és nem lesz más a benzinszint. Erre csak azért térek ki,mert vannak olyanok akik hetente szedik szét a porlasztót mondván: „megint elállítódott a bezinszint”… Nincs ilyen. A benzinszintet olyan javítások után kell ellenőrizni és szükség esetén beállítani,mint az úszó vagy a tűszelep cseréje.
Az is általános jelenség, hogy ha bármi rendellenes motorműködést tapasztalnak az emberek,akkor az az első,hogy benzinszintet próbálnak állítgatni, holott az esetek túlnyomó részében más a hibaforrás. De mire az kiderül,addigra már egy az össze-vissza görbített úszó, és egy teljesen elállított porlasztó lesz a hozadék.